Kutatás
Tudományos, kutatói tevékenység
A tudatos öregedés egyéni, közösségi és társadalmi feltételrendszere
- Török Bettina PhD kutatása
Napjaink egyik legfontosabb fenntarthatósági kihívása a népesség öregedése. A sikeres megoldási stratégiák előfeltétele annak ismerete, hogy mely megközelítések a legjobbak és hogyan lehet őket a legjobban megvalósítani. Ilyen megközelítés lehet a tudatos öregedés, vagyis az idős korra, az idősödési folyamatra történő felkészülés, az életmódban és az életstratégiában már az életközép időszakban megjelenő primer prevenció.
A tudatos öregedés egy komplex, tudományágakon átívelő szemléletmód, amely egy alulról szerveződő mozgalomban öltött testet. Demográfiai és preventív gerontológiai alapokon nyugvó doktori kutatásom a Hekate Conscious Ageing Foundation definíciójára épül, amely az egyéni felelősségvállalás és reflektivitás mellett a közösségi és társadalmi szintű gondolkodást hangsúlyozza.
A probléma: Hiányzó stratégiák a mindennapokban
Bár elvben elismerjük az idősödéssel járó új szerepeket, a gyakorlatban jelenleg hiányoznak a jól körvonalazódó társadalmi programok és az egyéni élethelyzetekhez illeszthető életstratégiák.
– Az ellátások és szolgáltatások köre ezen a téren elhanyagolt.
– Lényegében nincs kidolgozott programunk arra, miként készüljünk fel az aktív éveink során az akár 30-40 évet is felölelő időskorra – a rendszert az alapoktól kell felépíteni.
A kutatás célja és jelentősége
Kutatásom célja, hogy rávilágítson a tudatos öregedés stratégiai fontosságára, és elméleti alapul szolgáljon későbbi képzési és intervenciós programok, szolgáltatások fejlesztéséhez.
Mivel rendkívül kevés információ áll rendelkezésre arról, mit gondolnak a középkorúak a saját öregedésükről, kutatásom empirikus részében azt járom körül, hogy Pécsen milyen tényezők befolyásolják a különböző társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező középkorú nők viszonyulását az idősödéshez.
A kutatás kiemelten fókuszál a női szempontok és narratívák megjelenítésére:
– Hogyan gondolkodnak a nők a saját idősödési folyamatukról?
– Mire van szükségük a mindennapok realitásában ahhoz, hogy ez a folyamat tervezhető és alakítható legyen?
– Milyen jövőképekkel és személyes megélésekkel rendelkeznek?
A női szempontok megismerése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a megfogalmazott problémákra megfelelő társadalmi, közösségi és egyéni válaszok szülessenek.
Probléma helyett lehetőség
A demográfiai idősödés számtalan kihívás mellett komoly lehetőségeket is kínál. Ha változtatunk a problémaközpontú szemléleten, és onnan közelítünk, miként válhatnak az idősödő emberek erőforrássá, képesek leszünk egyensúlyba hozni a rendszert – egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
Gondoskodó közösségek Pécsen
- Gábriel Dóra, Török Bettina, Katona Noémi
Kapcsolódva az ELTE Társadalomtudományi Kutatóintézet „Munka, értékek, remény a szolidaritás tereiben. A transzformatív szolidaritás lehetőségei és korlátai Magyarországon” című kutatási projekthez, kutatásunkban a pécsi idősügy alakulását vizsgáljuk, valamint azt, hogy milyen lehetőségei és kihívásai vannak a gondoskodás közösségi szemléletű megszervezésének.
A kutatás fókusza
Empirikus kutatásunk középpontjában Pécs városa áll. A helyi gondozási infrastruktúrát vizsgáljuk, különös tekintettel az érdekelt felek közötti együttműködés alakulására, és feltárjuk a közösségorientált kezdeményezések hatását a helyi kapcsolatokra, az együttműködésekre és a társadalmi változásokra.
Kutatási kérdéseink:
– Milyen típusú együttműködések azonosíthatók be az idősekről való gondoskodás megszervezésében részt vevő szereplők (önkormányzat, civil társadalom, egyház, kutatók) között?
– Milyen lehetőségekkel és kihívásokkal szembesülnek a közösségi kezdeményezők elképzeléseik megvalósításában?
Foglalkozunk továbbá a helyi gondoskodási kultúrával és a közösség által vezetett kezdeményezések demokratikus potenciáljával.
Attitűdvizsgálat az intergenerációs otthonmegosztás lakhatási program megvalósításához Pécsett
- Török Bettina, Bajusz Klára
Az intergenerációs otthonmegosztás egy globálisan elterjedt és működő lakhatási modell, amely hazánkban még kevéssé ismert. Bár az 1980-as években az USA-ban és Spanyolországban próbálták ki először, ma már a világ 19 országában működik sikeresen.
A szakértők két komoly társadalmi problémára tekintenek rá skálázható megoldásként:
– A fiatal generáció kiszorulása a megfizethető lakhatásból.
– A gyorsan öregedő népesség magányossága és elszigeteltsége.
A pécsi pilot program és az előkészítő kutatás
A P-AGE Tudatos Öregedés Alapítvány alapítói 2022-ben kezdeményezték az intergenerációs otthonmegosztás mint társadalmi innováció megvalósítását Pécsett egy pilot program keretében. A program gyakorlati elindítását egy átfogó attitűdvizsgálat készíti elő.
Kiket vontunk be a vizsgálatba?
– Az idősebb generáció: 65 éves vagy idősebb pécsi, illetve Pécs környéki lakosok, akik saját ingatlanban élnek.
– A fiatalabb generáció: A Pécsi Tudományegyetem magyar anyanyelvű, nem pécsi lakhelyű első-, másod- és harmadéves hallgatói.
A kutatás módszertana: Hogyan gyűjtöttünk adatokat?
– A kutatás írásbeli és szóbeli kikérdezéssel mérte fel a két célcsoport intergenerációs lakhatási programhoz való viszonyát:
– Elővizsgálat: Egy kismintás kérdőíves felmérést végeztünk az idősek körében.
– Mélyebb betekintés: Fókuszcsoportos interjúkkal gyűjtöttünk részletes adatokat mindkét célcsoportban.
Mit vizsgáltunk elsősorban? Arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora a fogadókészség az érintettek körében a program iránt. Emellett feltérképeztük azokat az előítéleteket, félelmeket és információs hiányosságokat, amelyekkel meg kell küzdenünk, amikor a program a megvalósítás fázisába lép.
A kutatás tudományos értéke
Ez a kvalitatív kutatás nem reprezentatív, kismintás elővizsgálatként értékelhető az intergenerációs lakhatási programokkal kapcsolatos attitűdök terén. Ugyanakkor Magyarországon hiánypótló és egyedi, így alapvető első lépésként szolgál a téma hazai kutatói és gyakorlati megvalósítói számára.